A Borbély Pincészet 2014-es Kéknyelűje a fajta iskolapéldája, magas értékekkel.

 

Megjelenését erős szalmasárga szín és vastag, olajos textúra jellemzi. A bor

 

"könnyezős", ami azt jelenti az én olvasatomban, hogy a pohár falára kenődő glicerin

 

több hullámban, a könnycseppekhez hasonlóan lassan, sokatmondóan ereszkedik

 

csak lefelé. Telt illatában érett gyümölcsök és intenzív fűszerek keverednek

 

végeláthatatlanul. Ízében a gyümölcsök magas koncentrációt, szépen lekerekedett

 

savai harmóniát sugároznak. Nagyon kedvelem a Kéknyelűk utóízét. A fajta

 

elképesztő módon képes magába építeni a terroirt, amelyben érleli gyümölcsét.

 

Borbélyék kéknyelűje tankönyvbe illő ebből a szempontból is. A korty végén úgy

 

érzem, mintha sósmogyorót ettem volna. Imádás van!

 

Gasztro javaslat: ha a bort vendégek asztalára kellene állítanom, süllő filét párolnék

 

mellé, amit kaviáros fehérbor mártással tálalnék, amúgy kancellár módra. Ha a

 

barátommal ülnénk egy beszélgető asztalhoz, érlelt, zöldfűszeres kecskesajt

 

forgácsokat, fekete olajbogyót és pirított tökmagot tennék az asztalra.